Sosemvolt Budapest
Tervek, álmok, víziók
a főváros építészetének 150 évéből
(Vígadó)
Budapest
2024. január 13.
2024 januárjában jártunk a Vígadó épületében, itt mutatták be a Sosemvolt Budapest című kiállítást, ahol azokat az építészeti terveket láthattuk, amelyek végül nem valósultak meg.
A Vígadó épülete önmagában is megért volna egy látogatást, és mivel egyikünk sem járt még itt, örömmel csodáltuk meg a gyönyörű előcsarnokot, a pompás lépcsőházat, a fényűző csillárokat. Még az olyan részletekre is ügyeltek, hogy a szemetesvödröket a falfestésről ismerős motívumokkal díszítsék.
Az épület története is érdekes: a török időkben a mai Vígadó tér volt Pest északi határa, ezért itt egy rondella terpeszkedett, ami a városi védmű része volt. 1789-ben a városfallal együtt ezt is elbontották, a helyére pedig 1829-ben Pollack Mihály tervei alapján megépült a Redoute, a pesti klasszicista építészet egyik csúcsteljesítménye. 1833-ben tartották meg itt az első bált, de a táncmulatságok mellett koncerteket is rendeztek, fellépett idősebb és ifjabb Johann Strauss, Erkel Ferenc és Liszt Ferenc is. 1849-ben a szemközti Budai várból az osztrákok rommá lőtték az épületet, de néhány év múlva Feszl Frigyes tervei alapján újjáépítették, és 1865-ben újra megnyitották. Ezután ismét számos bált, ünnepséget és koncertet rendeztek itt, 1867-ben Ferenc József és Sisi is tiszteletét tette a koronázást követő banketten és itt született meg 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítésével Budapest. Megfordult itt Mascagni, Dvorzak, Debussy, itt adta első koncertjét Dohnányi, Bartók és Fischer Annie, vezényelt itt Richard Strauss és Herbert von Karajan. A 2. világháborúban súlyosan megsérült, az 1968-ban megkezdett újjáépítés után 1980-ban újra megnyílt a Vígadó. Ekkor már képzőművészeti galériaként is működött, egészen 2004-es bezárásáig. 10 év múlva, immár Európa első összművészeti központjaként nyílt meg újra, előadó- és kiállítótermekkel, étteremmel és könyvtárral valamint egy Dunára néző tetőterasszal.
Vígadó
Főhomlokzat
Előcsarnok
Csillár
Folyosó
Szemetes
Oszlopdísz
Lépcsőház
Bogányi-zongora
Miután megcsodáltuk a pompás előcsarnokot, megvettük a jegyet a Sosemvolt Budapest című kiállításra. A tárlat alcíme: Tervek, álmok, víziók a főváros építészetének 150 évéből. A földszinten és az alagsorban berendezett kiállításon azokat a terveket, rajzokat nézhettük meg, amelyeket Budapest 150 éves története során a város modernizálására álmodtak meg, de amelyek (néhány esetben szerencsére) nem valósultak meg. Nagyon ötletesen oldották meg a kiállítást: a pauszpapírra másolt terveket belógatták a falak elé, így azok eltakarták azt a képet, amin a mai, valós állapotot láthattuk. Ha felemeltük a papírt, akkor megjelent mögötte a valóság. Néhány esetben számítógépes animációval megjelenítették, hogy nézne ki a főváros, ha valóban megépültek volna azok az épületek, amelyeket a terveken látunk. Érdekes volt, hogy némelyik terv nem egy valódi tervpályázati felhívásra született, egyszerűen csak kedvtelésből.
A Vígadó makettje
Az épület kulcsa
Az első teremben egyetlen épület terveivel foglalkoztak, az óriási toronyház az Anker-ház mellé épült volna, Timit a Varsóban látott felhőkarcolóra, a Kultúra és Tudomány palotájára emlékeztette, valóban van hasonlóság a két épület között.
A továbbiakban láttunk terveket a Kelenföldi pályaudvar átépítésére (olyan, mint egy óriási, hullámzó szörnyeteg), a Magyar Népi Művészetek Háza nem létező épületének népies hatású díszítésére, egy templomra hasonlító nyilvános telefonfülkére, a Regnum Marianum templom helyére építendő emlékműre, sőt magának a Vígadó épületének az átépítésére is számos terv született. Furcsa érzés volt ezeket a meg nem valósult terveket látni, első látásra mindegyikre azt mondtuk, jó, hogy végül mégsem épült fel, de ha kicsit belegondolunk hasonló (akkor még örültnek tűnő) elképzeléseknek köszönhetjük Párizsban az Eiffel-tornyot, a Pompidou-központot vagy az üvegpiramist a Louvre-ban. Ma pedig már hozzátartoznak a városképhez. Lehet, hogy ezeket az épületeket is megszoktuk volna, ha végül mégis megvalósulnak?
Kelenföldi pályaudvar
A Magyar Népi Művészetek Háza
Telefonfülke
Felhőkarcoló a Vörösmarty téren
Regnum Marianum emlékmű
Forrás:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése