2024. január 15., hétfő

Sosemvolt Budapest Vígadó

 Sosemvolt Budapest

Tervek, álmok, víziók 

a főváros építészetének 150 évéből

(Vígadó)

Budapest

2024. január 13.



2024 januárjában jártunk a Vígadó épületében, itt mutatták be a Sosemvolt Budapest című kiállítást, ahol azokat az építészeti terveket láthattuk, amelyek végül nem valósultak meg. 

A Vígadó épülete önmagában is megért volna egy látogatást, és mivel egyikünk sem járt még itt, örömmel csodáltuk meg a gyönyörű előcsarnokot, a pompás lépcsőházat, a fényűző csillárokat. Még az olyan részletekre is ügyeltek, hogy a szemetesvödröket a falfestésről ismerős motívumokkal díszítsék.

Az épület története is érdekes: a török időkben a mai Vígadó tér volt Pest északi határa, ezért itt egy rondella terpeszkedett, ami a városi védmű része volt. 1789-ben a városfallal együtt ezt is elbontották, a helyére pedig 1829-ben Pollack Mihály tervei alapján megépült a Redoute, a pesti klasszicista építészet egyik csúcsteljesítménye. 1833-ben tartották meg itt az első bált, de a táncmulatságok mellett koncerteket is rendeztek, fellépett idősebb és ifjabb Johann Strauss, Erkel Ferenc és Liszt Ferenc is. 1849-ben a szemközti Budai várból az osztrákok rommá lőtték az épületet, de néhány év múlva Feszl Frigyes tervei alapján újjáépítették, és 1865-ben újra megnyitották. Ezután ismét számos bált, ünnepséget és koncertet rendeztek itt, 1867-ben Ferenc József és Sisi is tiszteletét tette a koronázást követő banketten és itt született meg 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítésével Budapest. Megfordult itt Mascagni, Dvorzak, Debussy, itt adta első koncertjét Dohnányi, Bartók és Fischer Annie, vezényelt itt Richard Strauss és Herbert von Karajan. A 2. világháborúban súlyosan megsérült, az 1968-ban megkezdett újjáépítés után 1980-ban újra megnyílt a Vígadó. Ekkor már képzőművészeti galériaként is működött, egészen 2004-es bezárásáig. 10 év múlva, immár Európa első összművészeti központjaként nyílt meg újra, előadó- és kiállítótermekkel, étteremmel és könyvtárral valamint egy Dunára néző tetőterasszal.


Vígadó

Főhomlokzat

Előcsarnok

Csillár

Folyosó



Szemetes

Oszlopdísz

Lépcsőház


Bogányi-zongora

Miután megcsodáltuk a pompás előcsarnokot, megvettük a jegyet a Sosemvolt Budapest című kiállításra. A tárlat alcíme: Tervek, álmok, víziók a főváros építészetének 150 évéből.  A földszinten és az alagsorban berendezett kiállításon azokat a terveket, rajzokat nézhettük meg, amelyeket Budapest 150 éves története során a város modernizálására álmodtak meg, de amelyek (néhány esetben szerencsére) nem valósultak meg. Nagyon ötletesen oldották meg a kiállítást: a pauszpapírra másolt terveket belógatták a falak elé, így azok eltakarták azt a képet, amin a mai, valós állapotot láthattuk. Ha felemeltük a papírt, akkor megjelent mögötte a valóság. Néhány esetben számítógépes animációval megjelenítették, hogy nézne ki a főváros, ha valóban megépültek volna azok az épületek, amelyeket a terveken látunk. Érdekes volt, hogy némelyik terv nem egy valódi tervpályázati felhívásra született, egyszerűen csak kedvtelésből. 

A Vígadó makettje

Az épület kulcsa



Az első teremben egyetlen épület terveivel foglalkoztak, az óriási toronyház az Anker-ház mellé épült volna, Timit a Varsóban látott felhőkarcolóra, a Kultúra és Tudomány palotájára emlékeztette, valóban van hasonlóság a két épület között. 




A továbbiakban láttunk terveket a Kelenföldi pályaudvar átépítésére (olyan, mint egy óriási, hullámzó szörnyeteg), a Magyar Népi Művészetek Háza nem létező épületének népies hatású díszítésére, egy templomra hasonlító nyilvános telefonfülkére, a Regnum Marianum templom helyére építendő emlékműre, sőt magának a Vígadó épületének az átépítésére is számos terv született. Furcsa érzés volt ezeket a meg nem valósult terveket látni, első látásra mindegyikre azt mondtuk, jó, hogy végül mégsem épült fel, de ha kicsit belegondolunk hasonló (akkor még örültnek tűnő) elképzeléseknek köszönhetjük Párizsban az Eiffel-tornyot, a Pompidou-központot vagy az üvegpiramist a Louvre-ban. Ma pedig már hozzátartoznak a városképhez. Lehet, hogy ezeket az épületeket is megszoktuk volna, ha végül mégis megvalósulnak?


Kelenföldi pályaudvar


A Magyar Népi Művészetek Háza


Telefonfülke


Felhőkarcoló a Vörösmarty téren


Regnum Marianum emlékmű




Forrás:





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szeged Karikó

 Karikó Katalin útja a Nobel-díjig és tovább SZTE TIK Szeged 2024. november 5. 2024 novemberében jártam a 12B osztállyal Szegeden a TIK-ben,...