Móra Ferenc Múzeum
Szeged
2024. október 12.
Október 12-én Szegedre látogattam, ekkor néztem meg a Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításait és a Munkácsy-kiállítást.
A múzeum épülete 1896-ban készült el, a neoklasszicista épületet akkor még Közművelődési Palotának nevezték, hiszen ekkor még része volt a mai Somogyi-könyvtár is, amely 1984-ben költözött át mai helyére, a Dóm térre. De a két intézmény hivatalosan már 1950-ben különvált, a múzeum azóta viseli Móra Ferenc nevét, aki 1917-től 1934-ben bekövetkezett haláláig igazgatta az intézményt. 2020-ra készült el a legutóbbi felújítás, az épület külső-belső megújítása mellett kialakították a két tetőkilátót, új bejáratot nyitottak a várba és néhány új állandó kiállítást is berendeztek.
A Móra Ferenc Múzeum legnagyobb felújítása az 1955-ös bővítés óta. Teljes homlokzat- és tetőfelújítás, az ablakok és az épület visszakapta eredeti színét. A bejárati csarnok, lépcsőház, folyosók, kupolacsarnok felújítása az eredeti színek visszaállításával. A kupola üveglapjainak felújítása. Két új állandó kiállítás kialakítása a Móra Ferenc Múzeumban: Folyónk és földje (természettudományi kiállítás), Móra Rengeteg (kiállítás a természetszerető Móra Ferencről). A tetőn két tetőkilátó kialakítása, a padlástérben kamarakiállítás a múzeum történetéről. A Vár és Kőtár felújítása is ekkor történik meg. A Vár épülete előtti terület rendezése, burkolása, új bejárat kialakítása. Az épületben új állandó kiállítás Szeged és a vár történetéről „Utazz a múltba!” címmel. Akadálymentes bejárat kialakítása, a kőtár bővítése, téliesítése, a várkert rendezése, felújítása, vendéglátóipari egység kialakítása.
A múzeum gazdag régészeti, természettudományi, néprajzi, képzőművészeti, numizmatikai és történeti gyűjteménnyel rendelkezik, több mint 1,2 millió nyilvántartott műtárgya van.
Először körbejártam a szépen felújított épületet, nagyon impozáns látványt nyújtott a Belvárosi hídról az épület és előtte a szépen gondozott park a szökőkúttal. A múzeum mögötti parkban megtaláltam az eszperantó emlékkövet, (aminek a meglátogatása és lefényképezése az egyik célja volt a mai kirándulásomnak), majd nem sokkal 10 után bementem a múzeumba.
Szerencsére érvényes volt a pedagógus-igazolványom, csak a 900 forintos szervízdíjat kellett kifizetnem (ruhatár, mosdó stb. használatáért), valamint vettem egy külön jegyet a kilátóba (!) is 700 forintért. Sajnos a vármúzeumba nem tudtam bemenni, egy esküvő miatt zárva volt, és mint később kiderült, az állandó kiállítások jó részét sem lehetett megnézni.
Ezután 3-4 nagyobb teremben megnézhettük az alkotásokat, köztük az 1869-ben készült Ásító inas-t is, vagy az Országházban található Honfoglalás című monumentális festmény szín- és szénvázlatát. (A festmény elkészítésének történetéről egy videófilmet is megnézhettünk.
A következő teremben egy különleges kiállítást láthattam, egy projekt keretében megbízták a mesterséges intelligenciát, hogy különböző korszakok vagy konkrét festők stílusjegyeinek felhasználásával alkossa meg újra az Ásító inas-t. Nagyon izgalmas volt végigkövetni a művészettörténeti korszakokat egyazon téma alapján.
Miután kitaláltam a +rengetegből", megnéztem a múzeum néprajzi tárlatát, ahol különböző, a városra vagy a környékére jellemző foglalkozásokat mutatták be.