2024. január 15., hétfő

Menyasszony Nemzeti

 Magyar menyasszony

(Nemzeti Múzeum)

Budapest

2024. január 13.


2024 januárjában néztük meg Timivel a "Magyar menyasszony" című kiállítást a Nemzeti Múzeumban.

Korábban jártunk már az épületben, legutóbb 2021 decemberében (ld. itt).
A klasszicista stílusú épületet 1837-ben Polláck Mihály tervei alapján kezdték el építeni, és 1846-ban már kiállításokat rendeztek a falai között. Két év múlva Petőfi (állítólag) a múzeum lépcsőjén szavalta el a Nemzeti Dalt és hirdette ki a forradalmi ifjúság követeléseit. Állandó kiállításai az ország történetét mutatják be, mi pedig ismét egy időszaki kiállítást néztünk meg. 

Nemzeti Múzeum

Széchenyi Ferenc, az alapító



Lépcsőház

A kiállítás címéből: "Magyar menyasszony 500 év, 50 női sors" már sejthettük hogy az esküvői témát történelmi távlatban ismerjük majd meg, ez így is lett. A kiállítók célja az volt, hogy kiállított tárgyakon, bemutatott történeteken keresztül a nők társadalmi szerepének megváltozását is követhessük.

A címben szereplő öt évszázados időszak kezdő dátumát egy nagyon érdekes darab jelöli ki: A múzeum textilgyűjteményének legkorábbi (és Európa második legkorábbi) menyasszonyi öltözéke, amelyet a hagyomány szerint Habsburg Mária viselt II. Lajossal kötött házassága alkalmával 1522-ben. Milyen szimbolikus (és egyben romantikus), hogy ez az elrendezett házasság nagyon boldog volt, a két fiatal állítólag fülig szerelmes lett egymásba. Tragikus, hogy nem sokáig élhettek együtt, hiszen Lajos 4 év múlva, a mohácsi csata után, a Csele-patakban lelte halálát. 
A kiállított ruhák, kiegészítők, fotók mellett 50 menyasszony történetét ismerhettük meg, érdekes volt, hogy a több évszázaddal ezelőtti történetek mellé mai sztorik is kerültek, olvastunk Tinder-randikról és Erasmus-ismeretségekről is.
A történetek között volt romantikus, felemelő, vidám és szomorú, sőt jó néhány tragikus is, mint pl. Bajcsy-Zsilinszky Endre és Bende Mária története, akik 23 évi kapcsolat után 1944-ben házasodtak össze, de 4 hónap múlva a férjet kivégezték, a három esküvőn és egy temetésen használt csipkeruha (két testvér is viselte, majd egyikük gyermekét ebben temették), vagy Endre és Eszter története, akik 1942-ben házasodtak össze, majd a férj eltűnt a háborúban, csak 2020-ban azonosították a holttestét a tömegsírban megtalált jegygyűrű alapján, amelyen az "Esztike 1942" felirat volt olvasható.
Engem természetesen a ruhák érdekeltek legjobban, Mária királynő már említett ruhája mellett láttunk olyan papi palástot, amelyet Sisi menyasszonyi ruhájából készítettek, láttunk ejtőernyő selyméből készült ruhát, Burda magazinból készült, horgolt, csipkés, színes  és .. menyasszonyi és sokféle menyecskeruhát is.


Borbély Alexandra esküvői ruhája





Az első teremben a házasság történetével ismerkedtünk meg, egy idővonalon ábrázolták a legjelentősebb mérföldköveket. (Érdekes, hogy a történet a lányrablással kezdődik és Karikó Katalinnal, az első magyar női Nobel-díjassal ér véget.)

Tulipános láda


Kelengye



Az ezután következő jó néhány teremben megismertük a már említett 50 nő történetét, 1522-től 2022-ig. A sztorikat nagy tablókra írták le, ahol szerepelt a pár fotója is, majd valamilyen tárgyi emléket is láthattunk a tárlókban. Sajnos, az ezekhez tartozó leírásokat nagyon apró betűvel írták, így amikor föléhajoltunk, hogy elolvassuk, megszólalt a riasztó. (Amíg ott voltunk, szinte állandóan szólt, nem tudom, a teremőrök hogy bírták elviselni.)



Esterházy Pál és Orsolya




Munkácsy Mihály és feleségének házassági szerződése



Mária királyné menyasszonyi ruhája


Sisi menyasszonyi ruhájából készült palást




Ejtőernyőből varrt menyasszonyi ruha



Korcsolyázó kűrruha csipke díszítéssel


A többször használt csipkeruha

Thököly Éva esküvői ruhája (1682)


Menyasszonyi ruha a kiegyezés évéből



Windischgrätz "Médi" esküvői főkötője 1930-ból



Saját készítésű öv, fejdísz és csokor 2015-ből


Bajcsy-Zsilinszky Endre jegygyűrűje



A sírban talált karikagyűrű




A prágai Tyn-templomot ábrázoló ereklyetartó, Rudolf és Sarolta esküvői ajándéka








Menyasszony - sárga csillaggal


A következő termek a menyasszonyi ruhákkal foglalkoztak, láttunk fehér és színes, különböző anyagból készült menyasszonyi ruhákat, megismertük a ruhák készítésének történetét, a ruha szimbolikáját.


Menyasszonyi ruhák






Horgolt ruha 1967-ből



Menyasszonyi ruha 1980-ból



Sellőfazonú ruha 2012-ből


Benedek Elek ükunokájának ruhája 2013-ból


Ruha bőrdzsekivel és tornacipővel


1968 és 2021, nagymama és unokájának ruhája


Magyaros menyasszonyi ruha az 1940-es évekből



Színes menyasszonyi ruhák

Magyaros ruha skót férjjel


A következő teremben képkeretbe foglalt esküvői fejdíszeket láttunk, ezeket a pártákat a menyasszonyok kis szekrénykékbe zárva a nappaliban vagy a tisztaszobában őrizték, Erdélyben még a 20. század végén is élt ez a szokás.


Esküvői fejdíszek

A terem végében, a falon hagyományos népviseletbe öltöztetett menyasszony-babák forogtak, így minden oldalról meg tudtuk csodálni a ruhájukat.



Sváb esküvői öltözék Bajáról, 1940-ből



A következő terem a menyecskeruhákkal foglalkozott láttunk is jó néhányat, volt itt műselyemből készült, hagyományos főkötővel kiegészített és kalocsai mintával hímzett is.


Menyecskeruhák

Modern anyag, hagyományos főkötő


Menyecskeruha kalocsai hímzéssel


A következő termekben a menyasszony kellékeit, a fátylakat, fejdíszeket, cipőket, kendőket és más kiegészítőket láthattunk.


Kiegészítők





Cipők




A kiállítás végén néhány fotós esküvővel kapcsolatos fotóiból láthattunk válogatást, a fotók mellett pedig néhány népművészeti motívumok által inspirált ruhát láthattunk.


Mohos Zsófia fotói







Marjai Judit fotói


A következő terem "Az én menyasszonyom" címet viselte, egy dobogón egy óriási, lapozható albumban gyerekrajzokat láthattunk. 3-12 éves, óvodás és iskolás gyerekek rajzolták le, hogyan képzelik el magukat (vagy a leendő párjukat) menyasszonyként. A rajzpályázatra beérkezett 1515 rajzból 300-at állítottak ki, néhányat mi is végiglapoztunk.


Gyerekek rajzai



Timi a dobogón

Ezután egy érdekes lakodalmi asztalt láttunk, a következő (és egyben utolsó) teremben pedig különböző fejdíszeket lehetett felpróbálni, amit Timi meg is tett. Legjobban egy színes (kicsit Frida Kahlo-stílusú) fejdísz tetszett neki.


Lakodalmi asztal



Timi próbál








Forrás:








Sosemvolt Budapest Vígadó

 Sosemvolt Budapest

Tervek, álmok, víziók 

a főváros építészetének 150 évéből

(Vígadó)

Budapest

2024. január 13.



2024 januárjában jártunk a Vígadó épületében, itt mutatták be a Sosemvolt Budapest című kiállítást, ahol azokat az építészeti terveket láthattuk, amelyek végül nem valósultak meg. 

A Vígadó épülete önmagában is megért volna egy látogatást, és mivel egyikünk sem járt még itt, örömmel csodáltuk meg a gyönyörű előcsarnokot, a pompás lépcsőházat, a fényűző csillárokat. Még az olyan részletekre is ügyeltek, hogy a szemetesvödröket a falfestésről ismerős motívumokkal díszítsék.

Az épület története is érdekes: a török időkben a mai Vígadó tér volt Pest északi határa, ezért itt egy rondella terpeszkedett, ami a városi védmű része volt. 1789-ben a városfallal együtt ezt is elbontották, a helyére pedig 1829-ben Pollack Mihály tervei alapján megépült a Redoute, a pesti klasszicista építészet egyik csúcsteljesítménye. 1833-ben tartották meg itt az első bált, de a táncmulatságok mellett koncerteket is rendeztek, fellépett idősebb és ifjabb Johann Strauss, Erkel Ferenc és Liszt Ferenc is. 1849-ben a szemközti Budai várból az osztrákok rommá lőtték az épületet, de néhány év múlva Feszl Frigyes tervei alapján újjáépítették, és 1865-ben újra megnyitották. Ezután ismét számos bált, ünnepséget és koncertet rendeztek itt, 1867-ben Ferenc József és Sisi is tiszteletét tette a koronázást követő banketten és itt született meg 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítésével Budapest. Megfordult itt Mascagni, Dvorzak, Debussy, itt adta első koncertjét Dohnányi, Bartók és Fischer Annie, vezényelt itt Richard Strauss és Herbert von Karajan. A 2. világháborúban súlyosan megsérült, az 1968-ban megkezdett újjáépítés után 1980-ban újra megnyílt a Vígadó. Ekkor már képzőművészeti galériaként is működött, egészen 2004-es bezárásáig. 10 év múlva, immár Európa első összművészeti központjaként nyílt meg újra, előadó- és kiállítótermekkel, étteremmel és könyvtárral valamint egy Dunára néző tetőterasszal.


Vígadó

Főhomlokzat

Előcsarnok

Csillár

Folyosó



Szemetes

Oszlopdísz

Lépcsőház


Bogányi-zongora

Miután megcsodáltuk a pompás előcsarnokot, megvettük a jegyet a Sosemvolt Budapest című kiállításra. A tárlat alcíme: Tervek, álmok, víziók a főváros építészetének 150 évéből.  A földszinten és az alagsorban berendezett kiállításon azokat a terveket, rajzokat nézhettük meg, amelyeket Budapest 150 éves története során a város modernizálására álmodtak meg, de amelyek (néhány esetben szerencsére) nem valósultak meg. Nagyon ötletesen oldották meg a kiállítást: a pauszpapírra másolt terveket belógatták a falak elé, így azok eltakarták azt a képet, amin a mai, valós állapotot láthattuk. Ha felemeltük a papírt, akkor megjelent mögötte a valóság. Néhány esetben számítógépes animációval megjelenítették, hogy nézne ki a főváros, ha valóban megépültek volna azok az épületek, amelyeket a terveken látunk. Érdekes volt, hogy némelyik terv nem egy valódi tervpályázati felhívásra született, egyszerűen csak kedvtelésből. 

A Vígadó makettje

Az épület kulcsa



Az első teremben egyetlen épület terveivel foglalkoztak, az óriási toronyház az Anker-ház mellé épült volna, Timit a Varsóban látott felhőkarcolóra, a Kultúra és Tudomány palotájára emlékeztette, valóban van hasonlóság a két épület között. 




A továbbiakban láttunk terveket a Kelenföldi pályaudvar átépítésére (olyan, mint egy óriási, hullámzó szörnyeteg), a Magyar Népi Művészetek Háza nem létező épületének népies hatású díszítésére, egy templomra hasonlító nyilvános telefonfülkére, a Regnum Marianum templom helyére építendő emlékműre, sőt magának a Vígadó épületének az átépítésére is számos terv született. Furcsa érzés volt ezeket a meg nem valósult terveket látni, első látásra mindegyikre azt mondtuk, jó, hogy végül mégsem épült fel, de ha kicsit belegondolunk hasonló (akkor még örültnek tűnő) elképzeléseknek köszönhetjük Párizsban az Eiffel-tornyot, a Pompidou-központot vagy az üvegpiramist a Louvre-ban. Ma pedig már hozzátartoznak a városképhez. Lehet, hogy ezeket az épületeket is megszoktuk volna, ha végül mégis megvalósulnak?


Kelenföldi pályaudvar


A Magyar Népi Művészetek Háza


Telefonfülke


Felhőkarcoló a Vörösmarty téren


Regnum Marianum emlékmű




Forrás:





Carl Lutz

Carl Lutz vándorkiállítás Csongrádi Batsányi János Gimnázium és Kollégium 2024. november 25. Hétfőn 5. órában az iskola tornatermében meghal...